SzMSz és a Házirend a két örökzöld. A társasházak egyik nagy, ha nem legnagyobb problémája, hogy a tulajdonostársak akarva, akaratlanul megszegik a társasház SzMSz-ben vagy az SzMSz részét képező házirendben foglaltakat, (SzMSz: szervezeti-működési szabályzat).
A legelső észszerű ok, amiért érdemes megfontolni az SzMSz betartását, ha mindenki megszegi, akkor mindenki élete káoszba fullad a társasházban. Tehát az SzMSz betartása és betartatása jól felfogott önérdek. Ha az SzMSz betartási hajlandóság csökken, akkor csökken a tulajdon értéke is.
A közös képviselő (ideértve a tulajdonosokat, intézőbizottságot) a helyi önkormányzathoz fordulhatnak segítségéért az SzMSz és a házi rend betartása és betartatása érdekében. Az SzMSz a közös tulajdonlévő épületrészek használatát, a házirend az egymás mellett élés szabályait alakítja ki. Az SzMSz be nem tartása – egyszerűen megfogalmazva – a közös tulajdonon elkövetett birtokháborítást jelent. Birtokvédelmet lehet kérni, ha a birtokháborítás megtörténik. Többek között birtokvédelmi esettek lehetnek a közös tulajdonban sorolt falak mozgatása, közös terülten engedély nélküli tárolás, homlokzat engedély nélküli megváltoztatása. A falmozgatás és egyéb statikai tulajdonságokat megváltoztató beavatkozások építéshatósági eljárásokat is vonhatnak maguk után.
A zajhatás is jelentős konfliktus forrás a társasházakban: „218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről
6. § (1): Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
6. § (2): Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.”
Megállapítható, hogy az indokolatlan zajhatás kiváltása szabálysértésnek minősül (az indokoltság megállapítása lehet szubjektív is). Gondolom abban egyetérthettünk, hogy a késő esti fúrás, faragás várhatna reggelig. Annyi támpont azért akad a mások számára zavaró zajhatást, mindig az adott tevékenység szerint, és az adott napszaknak megfelelően kell értékelni.
További részletek a PTK – Ötödik könyvében olvashatóak. Az alábbi két részt emelném ki:
- 5:23. § [A dolog használatának általános magánjogi korlátja]
A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. - A Törvény 6. §-a a szomszédjogi szabályokat kiterjeszti a tulajdonostársak egymás közötti viszonyára – az (1) bekezdés szerint a 2-5. §-okat alkalmazni kell a közös tulajdonban álló ingatlant természetben megosztva használó tulajdonostársak egymás közötti viszonyában is –, valamint az ingatlant jogszerűen használó személyekre: a (2) bekezdés ugyanis kimondja, hogy a 2. § (1) és (2) bekezdés, a 3. § (1) bekezdés és a 4. § (1) bekezdés alkalmazásában az ingatlan tulajdonosával egy tekintet alá esik az ingatlan egészét vagy valamely meghatározott részét jogszerűen használó személy.
Összefoglalva: figyeljünk a másikra, hogy a másik is figyeljen ránk. Figyeljünk egymásra, mert egy társasházban élünk, és a kellemes légkör mindannyiunk érdeke.