A társasházi jog szabályozza a társasházak működését és a Ptk-t több ponton érinti. Általánosan elfogadott el, hogy azokat a polgári jogi jogviszonyokat, amelyeket pl. a Társasházi törvény (Tht.) nem szabályoz, akkor a Ptk. előírásait kell alkalmazni.
A Ptk. elviekben a társasházak egy részét kizárja a Tht. hatásköre alól, ilyen társasházak, amelyek lakáscélú albetét száma nem haladja meg a hatot. A jogalkotó szándéka ezzel az lehetett, hogy a kisebb közösségeket mentesítse a Tht. által sorolt kötelezettségek alól. Természetesen a jogalkotó lehetőséget adott arra, hogy az említett társasházak is a Tht. hatálya alá tartozzanak, ha azt a tulajdonosok akarják. Ez megkönnyítheti a közös fenntartást és működtetést.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Ptk, tulajdoni és kötelmi előírásai változatlanul hatnak a személyek (jogi vagy természetes) dologi jellegű kapcsolataira, tehát a magán albetétekre.
Összefoglalva: A elsődlegesen a Tht. (társasházi törvény) szabályozása érvényes 7 lakáscéljára szolgáló albetét felett. A társasházi jognak a társasházi közös képviselő (társasházi közös képviselet) szerez érvényét, valamint az SzMSz-ben és a Házirendben is átvételre kerül. Az SzMSz és a Házirend a társasházak úgynevezett belső „jogi” normái. A közös képviselő, (közös képviselet) a társasházkezelés feladatainak ellátása során a vonatkozó jogszabályok betartására köteles. A társasházkezelő ott válik a le a közös képviselőtől (a hétköznapi szó használatban nem minden esetben), hogy az épület üzemeltetését is elvégzi (pl. takarítás, gondnokság).