A számvizsgáló bizottságnak milyen felelőssége van?
Gyakran merül fel kérdésként a társasházakban, hogy a számvizsgáló bizottságnak milyen felelőssége van. Sokan azért nem mernek a bizottságba jelentkezni, mert attól félnek, hogy ugyanolyan szintű felelősség számvizsgálónak lenni, mint pl. közös képviselőnek.
A Társasházi törvényben a számvizsgáló bizottságnak nincsen kiemelt felelőssége, nevesített felelőssége törvény szerint a közös képviselőnek és az intéző bizottságnak van. A számvizsgáló bizottság csak a tulajdonosok ellenőrző szerepű szerve, nem végez képviseleti ellátást, vagy társasház kezelést. Tanácskozó szerepe van, illetve az éves beszámolót kell véleményezniük, ahhoz írásban, szóban hozzátenni a meglátásaikat, az ellenőrzésekről szóló beszámolást. Ellenőrizni pedig a havonta kifizetett számlákat tudják, a banki számlakivonatot, illetve bármit, ami a társasházzal kapcsolatosan adminisztrációs, pénzügyi, ügyintézési feladatot ölel fel (pl. adatkezelést, könyvelést, számlákat, szerződéseket, pénzkezelést, banki mozgásokat, stb.) A számvizsgáló bizottságot a közös képviselőnek, intéző bizottságnak engednie kell ezekbe a társasházi adatokba betekinteni, ha a bizottság kéri, hiszen a Társasházi törvény erre jogot biztosít. Ezt a jogot nem írhatja felül senki. Ha a számvizsgáló bizottság nem kap betekintési jogot – írásbeli, tehát bizonyítható kérése ellenére sem – fordulhat az önkormányzati jegyzőhöz panasszal.
A számvizsgáló bizottság felelőssége nem kiemelt a Társasházi törvényben, vagyis ugyanúgy a Ptk. (Polgári törvénykönyv) vagy Btk. (Büntető törvénykönyv) szerint felelnek, ha jogszabályba ütközőt tesznek, mint bármely más tulajdonos, de a társasház szempontjából külön felelősség nem esik rájuk.
(Minden felelősség a közös képviseletet ellátóé, a számvizsgáló bizottság tulajdonosokból áll és nem felel a kezelő, képviselő miatt. pl.: Perbe lehet hívni a számvizsgálókat, ha megállapíthatónak tűnik, hogy gondos ellenőrzéssel az okozott kár elkerülhető lehetett volna.) Egyedül az a felelősség terhelheti a számvizsgálót, de ott is csak azt a személyt, akinek pl. banki aláírása jogosultsága vagy pénzfelvételi joga van, hogy tisztességesen járjon el, mert ha ezzel visszaél és pl. lop, akkor a Btk. szerint el lehet járni vele szemben.
A cél minden esetben az kell(ene) legyen, hogy a számvizsgáló bizottság és a közös képviselet a társasház és a tulajdonosok közösségének érdekeit szem előtt tartva tudjon hatékonyan együttműködni.Néhány vonatkozó paragrafus a felelősségről a Társasházi törvényből:
27. § (1) A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. (2) A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani. (3) A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő e törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével.
27/A. § (6) Ha a jegyző a keresetében az (5) bekezdés c) pontjának alkalmazását kéri, a pert a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével és tagjaival szemben is meg kell indítani. Ha a társasház és a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke között érdekellentét áll fenn, a bíróság a társasház képviseletére hivatalból ügygondnokot rendel ki. A kiszabott bírság megfizetésében a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A kiszabott bírság megfizetéséért az intézőbizottság elnökének és tagjainak felelőssége egyetemleges.
43/A. § (6) Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja az (1) bekezdésben foglaltak megsértését, a kiszabott fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére a közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles, a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A bírság megfizetéséért az intézőbizottság tagjainak felelőssége egyetemleges.
46. § (1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén – a tulajdonostárs kérésére – köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak.
Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!
Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303
Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.
A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.
dwk/21/2014.