Okos a kutya, hízelkedő a macska, aranyos a papagáj, kicsi a hörcsög, és csendes a guppi. Vagy éppen a kis vadászgörény elveszett, amit egész nap ugat a kutya, ráadásul az alsó szomszéd macskája a felső szomszéd hörcsögét kergeti a lépcsőházban? Hangos az erkélyen a papagáj, vagy a halak óriásmedencéje áztatja az alsó lakást? Aláfestésnek pedig a törpe afrikai karmos békák kuruttyolják el az éjfélt.
Milyen és mennyi állatot lehet lakásban tartani? Kinek, és meddig lehet tűrni, kinek és mikor szólhatunk, ha a társasházi állatok problémát jelentenek?
A társasházi állattartás kényes téma, mert a társasházi külön tulajdonokban (magánterületen) történik, és ilyenformán nem szívesen szól bele a közös képviselő, intéző bizottság. Illetve egészen addig nem is kell beleszólnia, amíg jogszabályt nem sért a tulajdonos. Vagyis: amíg pl.: a kutyát a társasház fekvése szerint kötelező érvényű rendeleteknek megfelelően tartja gazdája a lakásban és sétáltatja az utcán, vagy a társasházi közös területen, addig nem lehet jogos panasszal élni.
A szabályozásra nézve Budapesten fővárosi és kerületi, máshol területi, önkormányzati rendeletek vonatkoznak, illetve maga a társasházi SzMSz és Házirend ad szabályozást a lakásban való állattartásról. Fontos tudni, hogy a társasház SzMSz-e és Házirendje lehet szigorúbb, de nem lehet engedékenyebb, mint a jogilag felette álló rendeletek és jogszabályok. Tehát, ha pl. a kerületi rendelet állattartás vonatkozásában tulajdonosonként egy állatot enged a lakásban tartani, akkor a társasházi házirend sem engedhet többet, viszont megtilthatja. Több tulajdonos esetén mindenkire vonatkozik a ’tarthat egy állatot’ engedélyezés. Kivéve természetesen, ha a lakás mérete és az állatok száma, vagy egyéb okok, más jogi szabályozással ütközésbe kerülnének.
Betartatni a leírt szabályozásokat a közös képviselő, intéző bizottság, közterületen a közterület felügyelet, súlyos (bal)esetekben pedig akár a rendőrség bevonásával lehet.
A társasház területén a házirend mindenkire érvényes, még a vendégekre is. Közterületen, ami már a társasház előtti utcaszakaszt is jelenti, a közterület felügyelet is illetékes intézkedni.
Két csoportot lehet meg különböztetni a társasházban tartott állatok között: kedvtelésből tartott és veszélyes állat. Előbbi a kutya, macska, hal, madár, rágcsálók (amelyeknek a tartásához nem szükséges különösebb engedély, de tartozhat hozzájuk pl.: törzskönyv). Ezekre az állatokra gondol leggyakrabban, aki a házirendet olvassa az állattartásról. A veszélyes állatok egészen más témakör, tartásukhoz engedély kell, az engedély megszerzéséhez pedig a jogszabályban leírt körültekintő és szigorú szabályoknak megfelelő környezet (pl: védőrács és az ingatlan bejáratánál jól láthatóan ki kell írni, fel kell tüntetni, hogy veszélyes állat tartása történik).
Nyilván mindenkinek más és más a tűréshatára, ezért mielőtt feljelenti bárki a szomszéd állatokat csendháborításért, érdemes elolvasni a Házirendet és megismerni az objektívnek (mindenki érdekét szem előtt tartani) szánt szabályozást. A területi rendelkezések eltérhetnek, ezért érdemes az önkormányzati honlapokról is informálódni.
A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb jogszabály:
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800028.TV
A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900008.KOM
A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.16.) Kormányrendelet: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000041.KOR
Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!
Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303
A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.
dwk/18/2014.