A társasházi ingatlan esetében a közös költség fizetése nem tréfa dolog. A közös költség a társasházi bevétel legfőbb forrása. Ha a közös költség befizetése elmarad, akkor a társasház, és a tulajdonos is bajba kerülhet. A társasházi tulajdonos könnyen abba a helyzetben találja magát, hogy a tartozása miatt a tulajdonában álló ingatlant elárverezik. Ezután jön az új tulajdonos, boldogan, és a közös képviselő, a többi tulajdonossal a felhalmozott tartozás rendezésére való felszólítással várja? Hát nem egészen. Az árverezés az bírósági végrehajtási kényszer útján útján történik, és bár az alapító okirat, vagy szmsz tartalmazhatja, hogy az új és a régi tulajdonos egyetemlegesen felel a közös költségtartozásért a bíróság ezt nem fogja figyelembe venni. Főleg nem úgy, hogy az új tulajdonos terhére jelzálogjogot lehessen bejegyezni, mivel a végrehajtás során szerzett ingatlannál nem tekinthető az új tulajdonos a régi a tulajdonos jog utódjának.
A jelzálogbejegyzés nagyon fontos, hogy a tartozást érvényesíteni lehessen.
A közös képviselőnek a szabályzatokkal összhangban, gondoskodnia kell a jelzálogbejegyzésről, és a végrehajtás során az ingatlannyilvántartásban látható terheket fogja a végrehajtó figyelembe venni, és a vevő a végrehajtó által ismertetett terhekkel vásárolja meg az ingatlant. A jelzálogbejegyzés teremti meg annak a lehetőségét is, hogy az értékesítésből befolyó vételárból rendezni lehessen a tartozást, ha marad a rendezésre a befolyt összegből fedezet.
Folyamatos nyomon követés, alacsony összegnél történő beavatkozás.
A legfontosabb, hogy a társasházi ingatlan tartozásának alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és nem szabad hagyni, hogy a probléma eszkalálódjon, mert menet közben sokkal könnyebb fizetési meghagyással, jelzálog bejegyzéssel beavatkozni, mint a többi hitelező mellett sorban állni. Tehát fontos, hogy a közös képviselő ne engedje emelkedni a tartozást, és már kis összegnél történjen beavatkozás, bármilyen nehéz is adott esetben a szükséges lépéseket megtenni. A kisebb összegeket még könnyebb kifizetni, és adott esetben fizetési szándék hiányában, behajtani, mint a nagyobb tételeket. (Kúria Pfv. 20.288/2011/5.)