A társasházkezelő egyik legfontosabb feladata: megszervezni a közgyűlést. A társasházkezelőnek, vagy más néven a közös képviselőnek nem kell jelen lennie a közgyűlésen.
A hagyományok, és a tulajdonosi eszközpark korlátozottsága miatt, az a szokás terjedt el, hogy a közös képviselő is jelen van a közgyűlésen. Természetesen ez nem árthat, hátha van felé valamilyen kérdés is. A tulajdonosi közösségnek azonban nem szabad hagynia, hogy az egész közgyűlést a közös képviselő véleménye dominálja. Erről szólt egy korábbi írásunk is: „Nem magánest! Közgyűlés!” címmel.
A közgyűlés a legfőbb döntéshozó szerve a társasházi közösségnek, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a közgyűlés az szervezeti-működési szabályzat megalkotásával szűkítette, korlátozta a saját hatáskörét. Tehát a közgyűlésen érdemes olyan dolgokról egyeztetni, ami valóban közgyűlési hatáskör, és máshol már nem került szabályozásra.
Elmondható, hogy az alábbi témák tartoznak a társasházi közgyűlés témakörébe:
- a társasház szerveinek, a közös képviselet megválasztása és visszahívása;
- a közös tulajdonban álló ingatlanrészek és műszaki tartalmakkal kapcsolatos feladatok meghatározása;
- a közös tulajdon miatt keletkező költségek felosztása és a kötelezettségek telesítésének módja;
- közös tulajdon használata és hasznosítása.
A társasház tulajdonosi közösségének érdemes ezt a tagolást elvárnia a választott tisztségviselőktől, így a közös képviselőtől is, valamint érdemes a számvizsgáló bizottságnak is így ellenőriznie a dokumentumokat.
Ebből következik, hogy vannak olyan tárgyak, döntések, amelyek sem a közös képviselet (ideértve az intéző bizottságot), sem a számvizsgáló bizottság nem gyakorolhat, csak és kizárólag a közgyűlés. A gondolatban az is benne van, hogy a közös képviselet felhatalmazása is a közgyűlési határozatok végrehajtására terjed ki, tehát a ház képviselete a társasházkezelő részéről sem teljes, vagy szabályok nélküli.