A közgyűlések a hatályos szabályozás szerint (Tht. 5. § (1) ) közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-ig meg kell tartani.
Tehát összegyűjtöttünk négy meghatározó kérdést, amire a Tisztelt Tulajdonos választ kereshet.
- Lehetőség van-e albetét szerinti döntésre?
- Bérlők szavazati lehetőségei?
- Családtagok, hozzátartozók részvétele a közgyűlésen?
- Érvényes-e a meghatalmazás?
A társasházak szempontjából fontos kérdések megválaszolásához az alábbi iránymutatásokat és segítséget tudjuk megosztani az érdeklődőkkel.
Lehetőség van-e albetét szerinti döntésre? Ez a kérdés főleg kis albetétszámú (7-10) társasházaknál jelentkezik, ahol az albetétek területe nagy szórást mutathat. A jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján nincs lehetőség albetenkénti döntésre. A döntésnél a képviselt tulajdoni hányad számít.
Bérlők szavazati lehetőségei? Közgyűlésen csak és kizárólag tulajdonos, valamint meghatalmazással rendelkező személy nyilváníthatja ki döntési szándékát, ami a képviselet tulajdoni hányad szerinti szavazatban jelenik meg. A bérlők vagy a nem tulajdonos lakáshasználó, csak abban az esetben vehet részt a közgyűlésen, amennyiben meghatalmazással nem rendelkezik, ha meghívják. Fontos főszabály, hogy a közgyűlésen tulajdonosok vehetnek részt, függetlenül az életvitel szerinti tartózkodási helytől.
Családtagok, hozzátartozók részvétele a közgyűlésen? A közgyűlésen való részvétel főszabályát már az előző pontban érintettük, a családtagok és hozzátartozók esetében is érvényes a főszabály. A tulajdonosnak a közgyűlésen kérni kell a többi tulajdonostárs engedélyét (gyakorlatban: közgyűlésen jelenlévők) engedélyét, hogy a családtag vagy hozzátartozó jelen lehessen. Fontos elfogadni, hogy a családtagot vagy hozzátartozót a részvétele ellenére sem illeti meg a hozzászólás vagy a szavazat joga.
Érvényes-e a meghatalmazás? A meghatalmazás formai megfelelőségét a Ptk. szabályozza. A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz személyhez kell intézni. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett. Gyakorlatban előfordul, le nem tanúzott, olvashatatlan aláírással ellátott meghatalmazás.
A közös képviselőnek (ideértve az intéző bizottságot is) vizsgálnia kell a meghatalmazásokat és érdemes az alábbiakat szem előtt tartaniuk:
- a kiállító az okiratot saját kezűleg aláírta-e;
- két tanú aláírása szerepel-e az (ok)iraton.