Füstbe ment helyek – avagy a közös képviselő, a szabályozás és a cigi háromszöge

Általános szabály, hogy ahol tiltó tábla jelzi, ott tilos dohányozni. Ilyenek a zárt légterű termek, liftek, zárt lépcsőházak, jármű-megállók, járművek, a bölcsődék, óvodák, iskolák területei és körzete az önkormányzatok rendeletben megadott távolságon belül, illetve bármilyen, tűz- és robbanásveszélyes terület. A Társasházi törvény a társasházakra nézve a következőket írja: 26.§. (4) A házirend – a tulajdonostársak…

Közös képviselő és a társasházi állatkert – avagy nálatok szabályosan laknak-e az állatok?

Okos a kutya, hízelkedő a macska, aranyos a papagáj, kicsi a hörcsög, és csendes a guppi. Vagy éppen a kis vadászgörény elveszett, amit egész nap ugat a kutya, ráadásul az alsó szomszéd macskája a felső szomszéd hörcsögét kergeti a lépcsőházban? Hangos az erkélyen a papagáj, vagy a halak óriásmedencéje áztatja az alsó lakást? Aláfestésnek pedig…

Szolgáltatók és védők – avagy a közös képviselő és a szerződések

A társasház havi rendszerességgel utalja a közüzemi számlák díjait a szolgáltatók felé, mint pl.: villamos energia díja, fűtés-, víz-, csatorna-, szemétszállítási díj. Elmaradás esetén a szolgáltató felszólítást küld a társasház részére (a közös képviselőnek címezve, vagy az intéző bizottság elnökének). A ki nem fizetett számlák gyakran okoznak a társasház számára működési zavarokat, nehézségeket, mert például…

Házalni és szövetkezni – avagy Társasház vs. Lakásszövetkezet

A társasházak mellett kevés információt lehet hallani a 1965 és 1985 között létrehozott lakásszövetkezetekről. Az országos lakásállomány, mintegy 7,5%-a lakásszövetkezet, és megközelítőleg 1 millió ember éli mindennapjait lakásszövetkezeti lakásban. A lakásszövetkezet jogi szabályozásának története viszonylag egyszerű. 1992-ig a 1977 évi XII. törvény önállóan szabályozta a lakásszövetkezetek működését. Majd az 1992. évi I. törvény rendelkezései szerint…

Mire jó egy fal? – avagy a közös képviselő és a társasházi területek hasznosítása

Közös képviselő felügyeletével a társasházak területén végezhető olyan tevékenység, amelyből maga a társasház is profitál. Ez a hasznosítás. Minden, a társasház közös területén lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, a közös terület falfelülete vagy a tető, alkalmas lehet hasznosításra, bérbeadásra, reklámfelület kiadására. Az így beérkező bevételek a társasház gyűjtőszámlájára kerülhetnek, és segíthetik a…

A társasházi közös tulajdon – avagy a közös képviselő és a társas-házi-játékok

  A közös képviselő jogköre, és a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakran nem egyértelműek a tulajdonosok, lakók számára a társasházakban. Ki és hogyan használhatja a társasház közös tulajdonába tartozó területeket, tárgyakat? Hol van szabályozva, hogyan lehet megtudni többet a lehetőségekről? A kötelezettségekkel kapcsolatosan kérdésként merülhet fel a közös költség befizetése, illetve annak elmaradása…

Társasházi Pályázat: zuglói társasházak és szövetkezeti házak felújítására

Társasházi Pályázat – ZUGLÓ A Budapest főváros XIV. kerület Zugló közigazgatási területén található legalább 3 lakásos társasházak és szövetkezeti házak felújításának pénzügyi támogatására. (A társasházi pályázati felhívás nem teljes körű, csupán tájékoztató jellegű. Pontos információkért keressen bennünket bizalommal.) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 558 – 559 /2014. (VI. 19.) határozata alapján Budapest Főváros…

A közös képviselő társas-házi-feladata: havonta a rezsicsökkentés kihirdetése

Bár már véget értek az éves beszámoló közgyűlések, azért ne veszítsük szem elől, hogy most is van olyan törvényi feladat, amit folyamatosan teljesítenie kell a közös képviselőknek, intéző bizottságoknak. Ez pedig a társasházak havonkénti tájékoztatása a rezsicsökkentésről. „43/A. § (1) a) minden hónap 15. napjáig, legalább 45 nap időtartamra kifüggesztve – az 1. mellékletben meghatározott…

Társasház adószám nélkül? – avagy az adószám és a közös képviselő

A társasház adószám! A társasháznak a jelenlegi jogszabályi rendelkezések és NAV-tól kapott információink szerint lehet adószáma, de nem kötelező kiváltani, ha a társasház nem folytat adóköteles tevékenységet. Ha a társasház nem végez hasznosítást (pl.: helyiség bérbeadás, ház falára reklámfelület kihelyezés, tetőn átjátszó antenna elhelyezés stb.), ha nincs a társasháznak alkalmazottja (pl.: a takarító, a gondnok,…

A tizedes és a közgyűlés

Társasházi közgyűlés bármikor összehívható szükség szerint. Legjellemzőbb, hogy a társasházi közgyűléseket a társasház közös képviselője vagy az intéző bizottság hívja össze. Előfordulhat azonban a társasház életében olyan helyzet is, amikor a társasházi polgárok, a tulajdonosok szeretnének közgyűlést összehívni. A Társasházi törvény erre is lehetőséget ad a következő módon: ha a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak…

A környezettudatos társasházkezelés

A társasházak egyre nagyobb piaci szerepet töltenek be. Megszólításukra, elérésükre külön igazgatóságok, divíziók jönnek létre, amelyek csak és kizárólag a társasházi polgárokból álló társasházi közösség igényeinek felmérésével kialakított szolgáltatásaikat értékesítik (néha még úgy is, hogy a közös képviselőnek jutalékot ajánlanak fel). A szolgáltatók is felismerték ebben a piaci szegmensben rejlő lehetőségeket, bár nem mindegyik pénzügyi…

Amit beteszünk, abból tudunk gazdálkodni – avagy a társasházkezelés

A tulajdonosok döntése alakítja a társasházkezelést, avagy a társasházi életet. A társasházi tulajdonosok pénzéből származik a társasház bevétele, valamint a tulajdonosok viselkedése és hozzáállása szerint alakul a társasházkezelés. A társasház ebből a szempontból nem egy önmagában álló dolog, hanem egy szerves egész, amelyet a tulajdonosok működtetnek, tartanak fenn, egyszóval üzemeltetnek. A társasház nem a közös…