A társasházkezelés feladatai közül általában és döntő többségében az első félévre jut az egyik legfontosabb teendő a társasházi közgyűlés összehívása.
A társasházi közgyűlés sokféleképpen zajlik, történik, bonyolódik, de a vége szinte mindig ugyanaz… most nem arra gondolok, hogy a társasházi tulajdonosok és a közös képviselet jól összevesznek, hanem sokkal inkább arra, hogy a közösség határozatot fogad el, ami a későbbiekben meghatározza a társasház működését.
És mi van akkor, ha ez a határozat sérti a társasházban lakó, és a közgyűlésen kisebbségben maradt tulajdonostársak jogos érdekeit?
Hiszen az nincs előírva, hogy minden esetben jó döntést fogadnak el, és az sincs leírva sehol, hogy mindig a többségnek van igaza.
És mi van akkor, ha ezt a társasházi határozatot, vagy társasházi határozatokat meg szeretné támadni az egyik érintett tulajdonos?
Hát itt rá is vághatjuk, hogy ügyvédet fogad és bírósághoz fordul, lehetőség szerint 60 napon belül. Viszont vannak olyan esetek, amikor 60 nap letelte után is tudunk bírósághoz fordulni. Ilyen eset jellemzően, ha az igény érvényesítéshez szükséges irat hiányzik. Tehát „a követelés érvényesítésének időtartama akkor hosszabbodik meg, ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja, nem tudta érvényesíteni”. (Forrás: PTK)
Milyen kimentő okok létezhetnek?
Legfontosabbak: „a közgyűlés összehívásával, a meghívó közlésével, a jegyzőkönyvezéssel, illetve a határozatról való értesítés formájával, határidejével kapcsolatos fogyatékosság”. Forrás: 3/2006. (II.08) AB határozat
Mit jelent ez a hétköznapokban?
Azt jelenti, hogy azután is elindítható a jogorvoslati folyamat a társasháznál, ha a 60 napot már meghaladta az eltelt idő a közgyűlés megtartásától számítva. Természetesen rendelkezni kell a megfelelő kimentő okkal, és az eljárásban is meg kell találni a megfelelő hivatkozási alapot.