Egyáltalán, kin vagy min múlik egy közgyűlés morálja, hangulata, folyamata? Ismét csak azt tudom mondani, hogy minden egyes résztvevőn, minden megjelent társasházi polgáron. Nem csak a közös képviselőn, vagy a közgyűlés levezető elnökén múlik, hogyan vezeti le, nem csak a számvizsgáló bizottságon múlik, mit “enged” megszavazásra, napirendre tűzni, hanem a tulajdonosokon, a megjelent vagy felkészült meghatalmazottat küldő tulajdonosokon is múlik, mit akarnak elfogadni, mit akarnak módosítani, vagy elutasítani.
Mit tehet a tulajdonos? Mikor szólhat hozzá? Mire figyeljen? Mit vigyen magával? Hogyan készülhet fel a közgyűlésre, ha a meghívó mellékleteiben zavart vél felfedezni, vagy egyszerűen nem ért egyet napirendi pontok tartalmával?
A tulajdonosoknak, vagy meghatalmazottaiknak joga van felszólalni a közgyűlésen. Nem lehet olyat tenni, hogy nem adnak szót egy tulajdonostársnak, vagy a meghatalmazottnak, mondván „most szavazunk”, vagy „kevés már az idő”. Ha szavazni kell, jó tudni, mire szavazunk, vagy mire ne szavazzunk – ez pedig csak megvitatásból, értelmes párbeszédből derülhet ki. Ha pedig kevés az idő, de a téma megkívánja a hosszabb egyeztetést, szánjuk rá az időt, vagy tegyük át külön közgyűlés (akár rendkívüli közgyűlés) témájává, egy másik időpontra. Vannak témák, amelyeket egyáltalán nem célszerű futószalagon megszavazni!
Vagy hiába tartozna a napirendi ponthoz a hozzászólásunk, nem ad szót a közgyűlés levezető elnöke azzal a kifogással, hogy „majd később elmondja”? Nem! Akkor és ott kell és lehet elmondani kérdéseinket, észrevételeinket, amely napirendi ponthoz tartozik. A közgyűlés nem magánest, minden meghívottnak joga van hozzászólni. Itt azért szeretném javasolni, hogy hozzászólásunk velős legyen és érthető. Ezáltal nem mi leszünk azok, akiket a tulajdonostársak leintenek, hogy hosszú és értelmetlen a mondandónk, hanem szívesen fogják venni, ha építő ötlettel, észrevétellel hozzáteszünk a döntések előkészítéséhez. Több szempont, több megoldási javaslat jobban segítheti a jobb megoldási lehetőségek megtalálását.
A tulajdonosok, vagy meghatalmazottaik joga kérni akár azt is, hogy amit kérdeznek, javasolnak, hozzászólnak, az szó szerint kerüljön jegyzőkönyvbe.
Célszerű már előre áttanulmányozni a meghívót és mellékleteit, a napirendi pontok témáját. Átgondolni, átszámolni, mit jelent személyesen nekünk az adott összeg, kiadás, emelés, csökkentés, javaslat, bármi. Ha látjuk, milyen nagyságrendű kiadások várhatnak ránk, könnyebb elhatározni magunkat kérdezni, hozzászólni, javaslatot tenni módosításra. Sokan nem merik szóvá tenni, ha a befizetendő összeg magasabb, mint amit ki tudnak majd fizetni. Ne várjuk meg, amíg fizetési meghagyást kapunk! A közgyűlésen lehet jelezni, ha túlzottnak tűnő kiadás tervezéssel találkozunk, hiszen másoknak is lehet éppen ugyanez a problémája. Meg kell vitatni a napirendi pontokat, nem csak egyszerűen mindent megszavazni igennel. A közgyűlés döntést hoz, amihez azután tartani kell magunkat (kivéve a Társasházi törvény idevonatkozó eseteit, amikor törvénytelen, vagy a kisebbség jogos sérelmére történő döntés született. Ekkor lehet és kell a jegyzőhöz, bírósághoz fordulni). Vagyis nagyon nem mindegy, mit és hogyan szavazunk meg. Módosítani egészen a szavazásig lehet a határozati javaslaton, ezért célszerű előre megfogalmazni, akár leírni, mit szeretnénk másképpen elfogadásra javasolni. A többi tulajdonostárs is ki fogja nyilvánítani véleményét erről, és a végén kialakulhat a megegyezés, ami már kedvezőbb lehet mindenkinek.
Toll és papír jó, ha van nálunk közgyűlésen, mind jegyzetelni saját vagy mások javaslatait, mind rögzíteni a szavazáskor elhangzottakat, eredményeket. A közgyűlésről, így a határozatokról is, jegyzőkönyv készül, amit elkészülte után meg lehet tekinteni. A két tulajdonostárs, akik a jegyzőkönyvet hitelesítik – és a közgyűlésen az első napirendi pontban szokás megválasztani őket – ellenőrzik is, hogy ami belekerült az úgy hangzott el, illetve ami elhangzott, az valóban kerüljön jegyzőkönyvbe.
A közgyűlés a társasház életének, gazdálkodásának döntéshozó testülete. Benne velünk együtt, akik szavazással hozzuk meg a döntéseket. Ezért nem mindegy, mit szavazunk meg, ezért nem mindegy, hogy a közgyűlésre elmegyünk-e vagy sem. Ezért nem mindegy elmondjuk-e a közgyűlésen a véleményünket vagy sem. Minden döntés súlyát magunk is viseljük a következő hónapokban, esetenként években. A közgyűlés rólunk szól, társasházi polgárokról, mert nekünk kell döntenünk közösségünk terveiről, jövőjéről. Tegyünk mindezt úgy, hogy érdemes legyen társasházi polgárnak lenni.
…mert minden Társasházban Polgárok élnek!
A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.
dwk/7/2014.