A társasház alapításról egyre gyakrabban hallunk. Természetesen nem úgy jelenik ez meg, hogy társasházat alapított valaki, hanem úgy, hogy látjuk-halljuk, hogy mennyi az új-építésű lakás. A társasházat műszakilag általában egy fennálló épületre alapítják, ahol legalább két albetét található. Az elején érdemes megemlíteni, hogy több épületből álló társasházaknál nagyon egyszerű leválni, csak a leválni szándékozó épületben lakó tulajdonosok tulajdoni hányad szerinti többségének kell kérnie a bíróságtól az önálló társasház bejegyzését. Tehát nem kell közgyűlés vagy hasonló, elég egy aláírás gyűjtés. Természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy a kivált társasház tekintettel legyen a társasház tulajdonosainak méltányos érdekeire, és a műszaki feltételeknek is fenn kell állnia, amit az önálló működéshez szükséges.
Ki kezdeményezheti az alapítást?
- ingatlan tulajdonosai többségi döntéssel,
- az ingatlan tulajdonosa (egyszemélyi alapítás)
- építőközösség (ők tulajdonképpen az építtetők, általában tulajdonosok is)
Hogyan kell az alapítás elkezdeni?
- el kell készíteni a alaprajzot és a szükséges áttekintései helyszínrajzokat
- el kell készíteni a műszaki leírásokat (minden fő és szakipari szerkezetről, érdemes rögzíteni a szerkezetek állapotát)
- el kell készíteni az alapító okiratot, alá kell írnia minden tulajdonosnak, és nem hiányozhat az ügyvédi ellenjegyzés sem
- végül be kell adni az ingatlan-nyilvántartási kérelmet a szükséges bejegyzéshez (erről lesz még részletesebb cikk és tájékoztató
Az alapító okirat lényeges tartalma a társasház alapítás során?
Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a társasház közös nevét. Nem muszáj, hogy ez a cím legyen, lehet bármilyen fantázia név is. Ezután az épületrészek közül fel kell sorolni a közös tulajdonba kerülőket. Az összes közös tulajdont fel kell sorolni, nincs kivétel pl. födémek, külső burkolatok. Azért fontos, hogy itt minden felsorolásra kerüljön, és a tulajdoni részek egyértelműek legyenek, mivel a későbbiekben ez fogja meghatározni, hogy mire fordíthatja a közös költség bevételt a társasház. Ha a közös tulajdon teljes körűen felsorolásra került, akkor fel kell sorolni a külön tuljdonba kerülő lakásokat, és nem lakáscéljára szolgáló albetéteket, valamint az albetétekhez tartozó jogosultságokat és területeket. Az alapító okiratot lehet közokiratba vagy lehet ügyvéd által jegyzett magánokiratba is foglalni. Érdemes rászánni az időt az elkészítésére, mert a későbbiekben az alapító okirat csak 100%-os egyetértés mellett módosítható a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Ha a tulajdonosok 4/5 egyetért a módosítással, és a kisebbség 30 napon belül nem jelzi keretindítási szándékát, ebben az esetben is hatályba lép a módosított alapító okirat. A társasháznál mindent meg kell támadni, amivel nem értünk egyet, mivel nagyon kevés kivételtől eltekintve jogvesztő határidők dominálnak.
Alakuló közgyűlés
Ez egy nagyon fontos pillanata a társasház alapításának. Itt szükséges megválasztani a közös képviselőt, a számvizsgáló bizottságot, el kell fogadni a Szervezeti és működési szabályzatot, valamint érdemes határozni a bankszámla megnyitásról. Természetesen itt is van könnyítés, hogy lehet intéző bizottság is, lehet számvizsgáló bizottsági jogosultsággal felruházott személy is bizonyos albetét szám alatt. Az alapító közgyűlést az építtető vagy bármelyik tulajdonos hívhatja össze. Ha lezajlott az alakuló közgyűlés a társasház megalakítása végett ért.
Szervezeti és működési szabályzat
Főszabály, hogy minden társasház számára kötelező, bár mindig vannak kivételek. A szervezeti és működési szabályzatot le kell adni az illetékes ingatlan-nyilvántartási hivatalnál. A szervezeti és a működési szabályzatban nem szükséges újra írni a társasházi törvényt, és nem is kell olyan szabályokat belevenni, amelyet a társasházi törvény vagy valamely rendelet szabályoz. Arra kell törekedni, hogy a hosszú távú együttélés szabályozása történjen meg. Érdemes a szervezeti és működési szabályzatban az adatkezelést, és a közösségre vonatkozó számítási módokat is belefoglalni. A számítási módokat érdemes külön mellékletként elfogadni, mivel akkor nem kell mindig átírni a szabályzatot, „csak a mellékletet kell frissíteni”. Az szervezeti és működési szabályzat elfogadása történhet írásban is az összes tulajdoni hányad szerint egyszerű szavazat többséggel (50% + 1 tulajdoni hányadnyi szavazat). Ide is kihat az a szabály, hogy 1/10-ével rendelkező tulajdoni hányad módosító javaslatait vizsgálni kell.
Ha mindez meg van, akkor már jöhetnek is az édes hátköznapok a társasházi életben.
„Ha csak egyetlen gondolkodásmódban hiszel, akkor már elvesztetted határtalan gondolataid korlátlanságát. A.J. Christian”